Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében – 7. cikk

A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.

Az egyesület munkatársai gyakran azt tapasztalták, hogy mikor szóba került a komposzt átrakása, akkor az emberek kedve elment a dologtól. Ahogy az egyesület elnöke mondaná, a komposzttal munka van, dolgozni kell vele, így az átrakás is elkerülhetetlen. Ideális körülmények megteremtéséhez 2-3 hetente át kell rakni a komposztunkat, hiszen ezzel levegőssé tesszük és folyamatosan keverjük az anyagokat benne. Hiába ijesztő nem egy nagy munka le kell emelni a kertet a halmunkról és mellette felállítva lazán átszórni bele egy vasvillával a zöldhulladékot.

„Bevallom nem szoktuk átrakni a komposztot, de ennek az oka, hogy nem tudunk még egy komposztálót felállítani. De sok esetben megtesszük azt, hogy egy vasvillával belenyúlva átkeverjük és megpróbáljuk megmozgatni, fellazítani a benne levő anyagot, mert nekünk nincs annyira magasan rakva a keret, így meg tudjuk tenni ezt. „ – Kapuvári Tibor

„Én csak tavasszal raktam át a tavaly nyáron kezdett komposztomat, de ettől függetlenül egy vasvillával meg szoktam lazítani, keverni az anyagokat benne. De ahhoz nincs türelmem, hogy évközben is lebontsam a keretet, felépítsem újra.  De persze nekem még nincs nagy tapasztalatom, mert nem rég kezdtem, majd ősszel elválik, ha így nem hatékony, akkor jövőre majd persze átrakom többször is. De alapvetően nem volt egy bonyolult folyamat és az egész nem volt több háromnegyed óránál. „ – Kutas László

„Sokan mondják, hogy az átrakás már nem fér bele az idejükbe, de én 74 éves korom ellenére körülbelül félóra alatt át tudom rakni a komposzthalmokat, szóval nem gondolom, hogy ez bárkinek is problémát kellene, hogy okozzon. „ – Kloiber László

„Az én komposztomat egy hónapban egyszer át kell rakni a tapasztalatok szerint. De nem egy nagy munka ez, félóra alatt megvan. Nyugdíjas vagyok, szóval van rá időm bőven, de egyébként sem egy nagy fizikai munka. És az eredményét meghozza, mert sokkal hamarabb érik meg a komposztom.” – Tóth Péter

„Pont most készülök átrakni a komposztot, mert az alján van 1/3 arányban a tavalyi éretlen anyagokból és most át fogom keverni az egészet. A meggyfáról most pont lejött pár gally azt fogom az aljára aprítani és arra rakom majd a keveréket. Évi 1-2 alkalommal szoktam csak átrakni, mert a tapasztalatom az, hogy ennyi elegendő. „ – Varga Ferenc

A következő cikkben már a kész komposzt rostálásáról és kiszórásáról fogunk írni.

Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében – 6. cikk

A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.

A lombkomposztálás a levágott fűhöz hasonló praktikákat igényel. És igaz rá az is, hogy figyelni kell arra, hogy a komposztban ne uralkodjon a lomb, mert rettentően le tudja lassítani a komposzt érését. Ha nagyon sok lomb keletkezik, akkor érdemes inkább egy külön keretben, vagy drótkerítésből készült alkalmatosságban gyűjteni. A lombot is érdemes aprítani amire a legjobb módszer, ha az udvaron kis kupacokba gyűjtjük a faleveleket és a fűnyírót áttoljuk rajta, így a térfogata is legalább felére zsugorodik össze.

„A műanyag keretet, amit kaptunk azt a kert közepére felállítjuk és az összegyűjtött faleveleket abba rakjuk, és tavasszal pedig beleássuk a kertbe. Persze még nem teljesen bomlik le, de egy előemésztés után, mi zöldtrágyaként felhasználjuk a kertben. De elmondható, hogy az alja és a közepe már egészen bomlott, ami a tetején megmarad, azt pedig beledobjuk a rendes komposztba és ott érik tovább. „ – Kapuvári Tibor

„Eddig nem komposztáltam a lombot, hanem a helyi hulladékkezelővel elhordattam, de ősszel a lomb nagy része már a komposztálóba került. Mondjuk a diófalevelet nem mertem beletenni. De a többit összegyűjtöttem a lombporszívóval, ami össze is aprítja és utána belekevertem a komposztba. „ – Kutas László

 

„Az udvaromon összegereblyézet lombot fűnyíróval aprítom és rá kerül nálunk a komposzt halomra, mert nincs akkora mennyiség, ami torzítaná az arányokat. Én eleinte nagyon féltem a diólevél komposztálásától, az első időszakban nem is raktuk még bele, de amióta az egyesület oktatásán részt vettem az óta összedarálom és bele keverem a komposztba és tulajdonképpen elmegy benne. A fenyő tüskétől félek egy kicsit, hogy nagyon megsavanyítom vele a komposztot, így azt én általában visszaásom. „ – Kloiber László

„Én még a szomszédoktól is összegyűjtöm a lombot, mert szerintem nagyon jól komposztálható anyag. Még a diófalevelet is összegyűjtöm, mert az is csak inkább frissen éréslassító.”  – Tóth Péter

 

„A lomb nagy részét komposztálom, aprítás után kerül a komposztálóba, ahol a rostáláskor fennmaradt anyagokkal vegyítem össze, így attól sem kell igazán tartani, hogy kiszárad a komposztom, vagy megfogja a folyamatokat a sok levél.” – Varga Ferenc

 

 
Következő alkalommal a komposztátrakást tárgyaljuk.
 

Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében – 5. cikk

A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán nyert közel 8 millió forint összegű támogatást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.

 A Gaja Környezetvédő Egyesület tapasztalata az volt, hogy főleg a városias területen, sok udvaron javarészt a lenyírt füvet szeretnék komposztálni az emberek. Nem túl szerencsés, ha a komposztunkban túlsúlyba kerül egy féle anyag, de kis odafigyeléssel a füvet is sikerrel lehet komposztálni. A fűvel az alapvető probléma, hogy nagyon össze tud tapadni zöld formában és egy rohadó, bűzlő anyag lesz belőle pár nap után a komposzt halom tetején. Ezért a szakember azt ajánlja, hogy legalább egy részét szárítsuk meg a napon és azzal keverjük össze a friss füvet, így levegősebbé válik és nem fog berohadni. Az interjúalanyok gyakorlati tapasztalatai is hasznosak, mert többeknek sikerült megtalálni egy olyan arányt, amivel kevesebb munkával is ellehet kerülni a bűzös komposztot.

„Mi nem szárítjuk a füvet, de a szőlőről nagyon sok apríték lejön, amit a fű közé keverünk, és ez fellazítja annyira az anyagot, hogy nem rohad be. Illetve ha rákerül, a fű egy gereblyével fellazítjuk a tetejét és onnantól kezdve teljesen jól bomlik és egyáltalán nem büdös.” – Kapuvári Tibor

„Nekem nincs türelmem ahhoz, hogy a lenyírt füvet szétteregessem itt az udvaron, míg szénává szárad, így azt nem komposztálom. „ – Kutas László

 

„A lenyírt füvet én egy vasvillával keverem össze a komposzt kupac tetején található anyagokkal, így elkerülöm azt, hogy összetapadjon a fű tetején. Illetve amíg tehetem addig a tavalyi komposztból megmaradt már előemésztett anyagokat és földet keverem a fű közé, így a bomlási folyamatok is gyorsabbak.” – Kloiber László

„A fű nagyon fojtós a komposztban, de természetesen én is komposztálom. Mikor lekaszálom, hagyom egy kicsit megszikkadni, megszáradni a helyén, aztán egyszerűen csak rádobom a tetejére.  De persze ha nyersen csak ráteszi az ember egy kupacba a füvet az persze ronda, bűzös, rohadásnak indult, penészes anyag lesz.” – Tóth Péter

 

„Régebben én is csak úgy rádobtam a frissen nyírt füvet a keret tetejére, de mikor legközelebb mentem hátra, akkor nagyon erős silószagot éreztem és rájöttem, hogy a fű rohadt be a komposzt tetején.  Azóta már szárított fűvel és ágapritékkal keverem össze a frissen nyírt füvet és az óta nincsen semmi probléma és semmi szaga nincsen a komposztomnak. „ – Varga Ferenc

 
A következő cikkben a lombkomposztálásról beszélgetünk.
 

Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében – 4. cikk

A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.

Varga Gábor a Gaja Környezetvédő Egyesület elnöke szerint a komposztálásban a legfontosabb az aprítás. Valóban kihagyhatatlan munkafolyamat, ha nem több év alatt szeretnénk kész komposztot kapni. Nem nehéz belátni, hogy az aprítással, jóval nagyobb felületet képzünk, amit a mikrobák bontani tudnak, illetve megsértjük a növények védelmét szolgáló takarójukat. Az elnök szerint ugyanakkor szórakoztató dolog is, hiszen az aprítással minden dühét kiadhatja magából az ember. Persze ha a metszőollót választja, de a projekt keretében a résztvevők kölcsönbe vehetnek egy nagy teljesítményű aprítógépet is, amivel talán nem olyan szórakoztató az aprítás, de jelentősen megkönnyíti a munkájukat.

„A gallyakat, szőlővenyigét, növényszárakat szoktuk aprítani, de azért annyira nem aprózzuk, illetve a konyhai hulladék sok esetben már eleve aprított állapotban keletkezik. Illetve a komposztunk jelentős része fű.” – Kapuvári Tibor

 

„Az aprítás nálunk attól függ, hogy mikor milyen kedvem van. Van úgy, hogy teljesen felaprítom 2-3 centis darabokra, aztán van úgy, hogy kicsit hosszabb, de az is még belefér. Az ingyenesen használható aprítógépet is kölcsönvettem és a gallyakat azzal daráltam le a zöldmetszéskor.” – Kutas László

„Ausztriából hoztam egy jó minőségű aprító gépet, így azzal mindent átdarálok, ami nem fű, kaszálék,vagy lomb. Sőt még a gyomnövényeket is át szoktam darálni rajta, persze ha virágzik a gaz, akkor azt leszedem róla, nehogy a magjait elszórjam vele a kertben. Ami meg nem megy át a darálón azt előtte fejszével, vagy metszőollóval elvágom. Amit végképp nem visz az aprító az pedig megy a kályhába.” – Kloiber László

 

„Az aprítás, darálás nagy részét elvégzik nálunk a nyulak, de természetesen gallyakat nem rakunk bele egészbe, ami olyan az metszőollóval picit felaprítjuk.”  – Tóth Péter

„Minden a komposztba kerülő anyagot 5-10 centis darabokra aprítok kézzel, de a tavaszi nagy metszéseknél a Gaja Egyesülettől veszem kölcsönbe az aprítógépet. De a gallyak nagy részét felhasználom a kandallóba gyújtósnak, tüzelőnek.”   – Varga Ferenc

 
A lenyírt fű különös gondoskodást igényel mielőtt a komposztra kerül, ezzel kapcsolatos tapasztalataikról beszélnek a következő cikkben interjúalanyaink.
 

Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében – 3. cikk

A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.

Ahogy a korábbi cikk végén ígértük, most az interjú alanyok segítenek abban, hogy mi kerülhet a komposztba. Általánosan nagy a zavar a témában, hiszen ahányféle kiadványhoz nyúlunk, annyiféle képen értékelik a témát. Alapvetően azt tudni kell, hogy minden biológiailag bontható szerves anyag komposztálható, maximum azt érdemes mérlegelnünk, hogy megéri vagy nem. Tehát a Gaja Egyesület szakértői szerint tegyünk félre minden előítéletet és komposztáljuk az ételmaradékot, étolajat, illetve a diófalevelet is.

„Mindent komposztálunk ami a kertből kijön, szárak, szőlőhajtás, venyige, lenyírt fű, illetve a konyhai hulladékból, amit a tyúkok nem szeretnek. Az ételmaradékok esetében az a helyzet, hogy mi azt nem tesszük a komposztra, mert száraz kenyeret teszünk bele és azt is megeszik a tyúkok. Illetve a téli időszakban kandallózunk, így a fahamut is belerakjuk a komposztba. „ – Kapuvári Tibor

 

„Minden konyhában keletkező zöldségmaradék: krumpli, hagymahéj, sokszor a tojás héja is, de a nyári időszakban a gyümölcsök maradéka is. A kertből a zöldségek szárai kerülnek a komposztba, illetve az őszi időszakba a lomb és virágok maradékai is rákerülnek. „ – Kutas László

 

„Mindenféle zöldhulladékot bele rakunk, ami ki jön a kapálások során, és a füvet. Belekerül még a konyhai hulladékok, de még a főtt ételek maradékait is rászoktuk rakni a komposzt halomra egy kis földdel elkeverve. Így, hogy letakarom semmi gondom nincsen vele, nem jönnek a legyek és nem túrják a macskák sem. „ – Kloiber László

„Rengeteg széna hulladék, alom kerül a komposztba nálunk, illetve azok a dolgok, amiket a nyulak nem vagy csak félig esznek meg. A nyúltrágya, lomb, vágott fű adja a komposztunk nagy részét.  De rákerülnek a megdöglött virágok, használt virágföld, a kutya által meghagyott csontok és még a kutyaürüléket is komposztálom.” – Tóth Péter

 
„Nekem a legtöbb hulladékom a falevél és a lenyírt fű és e-közé kerül a konyhai hulladék, mint tojáshéj, hagymaszár, dinnyehéj, illetve más zöldségek, gyümölcsök maradékai. Ami nagyon hasznos, mert így legalább nem lesz olyan sűrű komposztom az egynemű anyagoktól. Illetve a kandalló hamu egy része is a komposztra kerül. „ – Varga Ferenc

 
A következő cikkben a komposztra kerülő anyagok aprításának fontosságát tárgyaljuk.
 

Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében – Otthoni kertészkedés

A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell.
 
A Fenntartható kertészkedés az, amikor nem használjuk fel a természet kincseit gyorsabban, minthogy azok újra tudnának termelődni.
 
A házkörüli kertészkedés elsősorban zöldség-, gyümölcs (esetleg gyógynövény, dísznövény) termelést, sertés- és baromfitenyésztést, illetve bizonyos esetekben feldolgozást jelent. A család étkezéséhez szükséges alapanyagok kiegészítése házilag megtermelt zöldségekkel, gyümölcsökkel, melynek során megtanulhatjuk az egymáshoz való alkalmazkodást, a munkafolyamatok közötti munkaleosztást, a családon belüli szerepvállalást, az elvégzett munka örömének felfedezését. A gyermekeket a természet megismerésére neveljük. (például a növények fejlődési szakaszainak megismerése), ezzel kialakulhat a családoknál egy természettudatos szemlélet (például bio kertészkedés). Valamint a háztartási szerves anyagból, a házkörüli kertben felhasználható komposzt készíthető, amely természetes alternatívát kínál vegyi műtrágyák nélkül.
 
Az otthon megtermelt javak fogyasztásával csökkenhet az élelmiszerre fordított összeg, ezzel párhuzamosan a felesleges hulladéktermelés is. A kertészkedéssel megvalósul egy nemcsak egészségesebb táplálkozásra való nevelés.
 

Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében – 2. cikk

A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.

Úgy gondoltuk, hogy a komposztálás egy hulladékkezelési rendszer, vagy családok esetében életmód része lehet. És ebben a komposztálás az egyik fontos eszköz az elszállításra kerülő hulladék mennyiségének csökkentésére, de fontos a szelektív gyűjtés és a tudatos életmód is. A megismert öt család közül Kapuváriék a legtudatosabbak, akik szinte semmilyen hulladékot nem küldenek el a hulladékkezelő társasággal. És tudni kell azt róluk, hogy a lakóteleptől 150 méterre laknak egy félig kertvárosi övezetben, így ők a jó példa arra, hogy igenis lehet így élni városban is.

„A szelektív hulladékgyűjtés már régóta jelen van az életünkben, ha nem is a mai formájában. Már 20 évvel ezelőtt is gyűjtöttük a papírt, amit a gyerekek elvittek az iskolába, az üvegeket visszavittük, mert még visszaváltható volt és lényegében alig volt műanyag akkoriban. Az unokáim most óvodások, így megint van, aki elvigye a papírt, illetve az óvodában zsugorítják és gyűjtik a műanyag palackokat is. A zöldhulladékot, illetve a konyhai hulladék egy részét megeszik a szomszéd tyúkjai a többi pedig komposztra kerül. így elmondhatom, hogy gyakorlatilag mi nem sok szemetet termelünk.”  – Kapuvári Tibor

A papír és a műanyag hulladékot már régebb óta külön gyűjtjük és azt kéthetente szelektív hulladékként elhordatjuk. Amióta pedig komposztálunk az óta a zöldhulladékok, konyhai hulladékok nagy része pedig a komposztba kerül.”  – Kutas László

„A papírt az unokáknak gyűjtjük, akik el szokták hordani Magyaralmásra az iskolai papírgyűjtésre. Nálunk zöldhulladék nem kerül a szemétbe, hiszen nyulakat tartunk. Így minden zöldhulladék először a nyulakhoz kerül és nyúltrágyát rakjuk a komposztra, illetve azt ami a nyúl nem fogyaszt el. Ételmaradék sem kerül a szemétbe, mert a kutyám szinte mindent elfogyaszt.” – Tóth Péter

„Ha megmutatom a kukámat, akkor abban csak olyan dolgok vannak, amit a fiam már nem tud használni az üzletében, és onnan ide hordja hozzám, mert nekem lényegében semmi hulladékom nem keletkezik. A konyhai hulladéktól kezdve, a dió levélen át mindent komposztálunk, a többi hulladékot pedig szelektíven gyűjtjük.„ – Kloiber László

„Próbálok minél kevesebb szemetet termelni, a kartondobozokat költözködéskor mindig felajánlom az ismerősöknek, vagy az újságpapírral együtt elviszik a gyerekek a velem szembe lévő iskola papírgyűjtésére. A fémet meg a műanyagot külön gyűjtöm, és ha annyi összegyűlik, akkor elviszem az egyik nagyáruházba, ahol visszaveszik. A konyhai hulladékot pedig a komposztra dobom. „  – Varga Ferenc

Következő cikkünkben már belekezdünk a gyakorlatba és a már-már tapasztalt komposztálónak mondható interjúalanyaink mondják el, hogy mit érdemes komposztálni.

Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében – Tudatos Vásárlás

A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell.

Akárhogy is, az emberek – egyének, családok, közösségek, települések tehetnek legtöbbet a környezet védelméért, egyszerű eszközökkel, némi kreativitással, tudatossággal, példamutatással, átgondolt és jó döntésekkel rengeteget tehetnek a hulladékmennyiség csökkentéséért és a környezet védelméért egyaránt.
A hulladéktermelést nem lehet megszüntetni, azonban csökkenteni és mérsékelni lehet, mégpedig tudatos fogyasztással, illetve vásárlással, – ami csak rajtunk múlik!

Néhány ötlet arra, hogyan legyen otthon kevesebb a szemét vásárlás után: vigyünk magunkkal mindig bevásárlótáskát, kosarat, és ne hozzuk el az ingyen nylon tasakokat. Gondolkozzunk el mielőtt választunk! Mindig nézzük meg melyik termék van kevesebb „hulladékba” csomagolva. Válasszuk az egyfrakciós (csak papír, csak üveg, csak műanyag) csomagolású termékeket, így könnyebben tudjuk otthon különválogatni.

Jól gondoljuk meg, hogy valóban szükségünk van arra a dologra, amit éppen meg szeretnénk vásárolni (gyakran veszünk meg olyan tárgyakat, amelyeket alig, vagy egyáltalán nem használunk, és rövid időn belül hulladék lesz belőle). Ha még is vásárolunk, tartós, jó minőségű árut vegyünk! És lehetőség szerint az utántöltős, nagyobb kiszerelésű termékeket vásároljuk meg.

Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében – Fenntartható Hulladékkezelés

A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell.
 
A szelektív hulladékgyűjtés, a környezettudatosság növekedésével egyre nagyobb szerepet tölt be életünkben. Amikor magánemberként tenni akarunk valamit a környezetért, legelőször az általunk termelt hulladék újrahasznosításának igénye merül fel bennünk. Ebből kifolyólag környezetbarát háztartás elengedhetetlen része a szelektív hulladékgyűjtés kialakítása. Minden esetben szükségünk lesz arra, hogy külön edénybe dobhassuk: az üveget (ha otthon már nem vesszük hasznát, például befőzésnél!), a papírt, a műanyagot, a fémet, a zöld hulladékot, a veszélyes hulladékokat (például lejárt gyógyszerek, elemek stb.), és végül a maradék vegyes szemetet. Természetesen a felsorolt hulladékfajták közül mindegyikénél fontos, hogy ha már nem tudjuk azokat semmire és semmilyen formában újrahasználni, akkor kerüljenek a szelektív hulladékgyűjtő(in)kbe, hogy aztán újra tudják azokat hasznosítani. Legyen a mottód: „Javítsd meg, használd újra!”
 

Háztartási hulladékunkban kb. 30% komposztálható összetevő van, ha ezeket szelektíven összegyűjtjük, és komposztáljuk, nagymértékben csökkentjük az elszállítandó hulladék mennyiségét, valamint nem kell műtrágyákat vásárolnunk, és égetés helyett a gallyakat, lehullott leveleket is hasznosítjuk a komposztban. (Komposztálni akkor is tudunk, ha saját kertünk nincs – használhatunk az internetről rendelhető konyhai komposztálót vagy készíthetünk magunknak beltéri gilisztás komposztálót.)
 


 

Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében – A Komposztálás Előnyei

A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell.
 
A komposzt értékes kincs, felhasználható konyhakertekben; a virágágyások, pázsitok, a szobanövények virágföldje számára egyaránt.
Komposztáláskor nem teszünk mást, minthogy minél kedvezőbb feltételeket teremtünk a talajban lakó milliárdnyi kisebb-nagyobb élőlénynek áldásos tevékenysége folytatásához.
 

A keletkező humusz javítja a talaj szerkezetét, ezzel megvédik a talajt az eróziótól, javítják víz- és hőháztartását. A komposzttrágyázás hatása tovább tart, mint a szerves trágya hatása. A komposztálás során az anyagban lévő kártevők, kórokozók elpusztulnak. A komposzt teljes értékű táplálék a növényeknek, melyből a nehezen oldódó ásványi tápanyagok, mikroelemek folyamatosan felvehetőek számukra. Szerkezetesebbé, porhanyósabbá, levegősebbé, kövérebbé teszi a talajt.

 

 A komposztálódás során a kiindulási alapanyagok – a zöld javak – teljesen lebomlanak. (Az elmondottak így meg is magyarázzák, miért nevezik ezeket az alapanyagokat hulladék helyett zöld javaknak). A háztartási hulladékok mennyisége csökken, így a hulladéklerakókat is tehermentesíteni tudjuk. A komposztálás során tehát a “technológiát” maga a természet biztosítja, számunkra egyetlen feladat marad; tisztelettudóan háttérbe vonulni.

 


 
free blog themes