Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében – Interjú Tóth Péterrel

A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.

Tóth Péter gyakorlott kertész, aki évtizedek óta komposztál már, mégis jelentkezett a Gaja Egyesület projektjébe, hogy segíthesse a szomszédjait, illetve jól jött neki a komposztkeret is. Péter több mint 20 nyulat tart, akik segítenek neki a zöldhulladék aprításában. A legérdekesebb Tóth úr udvarán, hogy a komposztkeretek tetejére padlizsánt és tököt ültetett, ami már tavasszal is úgy nézett ki, mint a kertben a nyár közepén. Péter a fiát is megfertőzte a komposztálással, aki nem rég a komposztálásról írta a szakdolgozatát.

Komposztált már korábban?

Én már előtte is komposztáltam, de akkor csak prizmába raktam, ebből a legnagyobb 10 köbméter volt. De hiába raktam át sokszor, egy ilyen nagy tömeg nehezen bomlik, így ez 2 évig tartott nekem. Sok ismerősöm gödörben komposztál, de annál nincsen rosszabb megoldás talán. De örültem a Gaja Környezetvédő Egyesület projektjének, mert így hogy keretbe rakom a zöldhulladékot még is rendezettebb az udvar.

Mi jellemzi a hulladékkezelésüket?

A papírt az unokáknak gyűjtjük, akik el szokták hordani Magyaralmásra az iskolai papírgyűjtésre. Nálunk zöldhulladék nem kerül a szemétbe, hiszen nyulakat tartunk. Így minden zöldhulladék először a nyulakhoz kerül és nyúltrágyát rakjuk a komposztra, illetve azt amit a nyúl nem fogyaszt el. Ételmaradék sem kerül a szemétbe, mert a kutyám szinte mindent elfogyaszt.

Mi kerül a komposztba?

Rengeteg széna hulladék, alom kerül a komposztba nálunk, illetve azok a dolgok, amiket a nyulak nem vagy csak félig esznek meg. A nyúltrágya, lomb, vágott fű adja a komposztunk nagy részét. De rákerülnek a megdöglött virágok, használt virágföld, a kutya által meghagyott csontok és még a kutyaürüléket is komposztálom.

Hogyan kezelik a lombot?

Én még a szomszédoktól is összegyűjtöm a lombot, mert szerintem nagyon jól komposztálható anyag. Még a diófalevelet is összegyűjtöm, mert az is csak inkább frissen éréslassító.

Hogyan komposztálja a füvet?

A fű nagyon fojtós a komposztban, de természetesen én is komposztálom. Mikor lekaszálom, hagyom egy kicsit megszikkadni, megszáradni a helyén, aztán egyszerűen csak rádobom a tetejére. De persze ha nyersen csak ráteszi az ember egy kupacba a füvet az persze ronda, bűzös, rohadásnak indult, penészes anyag lesz.

Mennyire figyelnek oda a komposztba kerülő anyagok arányára?

Nem figyelek az arányokra, de időnként egy marék komplex műtrágyával vegyítem a komposztot. Azért sem figyelek oda rá, mert nincs különösebb igényem rá, hogy különleges tulajdonságú komposzt készüljön a végére. De a nyúltrágya miatt eleve nagyon magas a nitrogéntartalma a kikerülő humusznak.

Szokták a komposztba kerülő anyagokat aprítani?

Az aprítás, darálás nagy részét elvégzik nálunk a nyulak, de természetesen gallyakat nem rakunk bele egészbe, ami olyan az metszőollóval picit felaprítjuk.

Milyen gyakran rakja át a komposztot?

Az én komposztomat egy hónapban egyszer át kell rakni a tapasztalatok szerint. De nem egy nagy munka ez, félóra alatt megvan. Nyugdíjas vagyok, szóval van rá időm bőven, de egyébként sem egy nagy fizikai munka. És az eredményét meghozza, mert sokkal hamarabb érik meg a komposztom.

Mit kezdenek a kész komposzttal?

A komposzt teljes beérése nálam két évig tart, de időközben természetesen többször rostálok ki belőle érett humuszt. A komposzt humusz nagy része a virágcserepekbe, muskátlis ládába kerül. Nálunk minden ablakpárkány tele van virágokkal, ha csak ehhez mindig virágföldet kellene vennem az a nyugdíjamat igencsak megterhelné ősszel. A kertben a komposzthumusz pedig a szőlő és a gyümölcsfák alá kerül.

Mik a gyakorlati tapasztalataik a komposzttal?

A kertben harmincnégy gyümölcsfám van és nem kevés szőlő, és egész évben nem kell vennünk gyümölcsöt kivéve a déli gyümölcsöket. A komposzt hatása nagyon érződik a terméshozamban, már évek óta annyi almánk terem, hogy egy egész évig el tudjuk látni az egész családot vele. És semmiféle műtrágyát nem kell használnom a kertünkben. De a legjobb bizonyíték a komposzthumusz hasznára, hogy én a komposzt halom tetejére padlizsánt, tököt ültettem, ami a komposzton sokkal szebb és sokkal hamarabb érik, mint a kerti talajban.

free blog themes